|
|
|
|
|
||
Csak a hajlítatlan gombok
maradtak meg tanújelül
a föld mélyéből kifordulnak
lenn a sír a gombok felül
hirdetik megszámláltatnak
és Isten gondol felőlük
de hogy támadnak fel a testek
ragacsos föld lett belőlük
madár szállt el felhő repül
levél hullik csírát hajt a mályva
csönd honol fenn az egekben
Szmolenszk mellett köd borul a tájra
Csak a hajlítatlan gombok
néma kórusok fennen zengenek
csak a hajlítatlan gombok
egyenruhák katonaköpenyek
Ismerősöm a verselő szlávok antológiájában
(a versére nem emlékszem csak valami nedvesre benne)
annak idején hírnévre is szert tett e célból ügyesen sürgött- forgott
ez rendjén is volna de azért elmondanám micsoda entelekheia
munkált benne egy hibrid jól összerázva minden
test és lélek marxista katolikus ördög és angyal
kutya macska a tetejébe félorosz féllengyel
Művészetének alfája és ómegája a csodálkozás
hogy a csillagok alatt megszületett és élni kezdett Hodaszevics
kínosabbak másfajta rácsodálkozásai
a közösségre azonosságra gyökerekre
maga se tudta ki is ő - Hodaszevics
egész életében szilaj hullámok közt alva
ringott-ringott a világban mint az alga
Hodaszevics írt gyönyörű és gyenge verset
ez utóbbiak szintén tetszetősek
megvan bennük minden ami kell - melankólia
élmény és rettenet pátosz és kellem
néhány verséből árad valami tűz
a legtöbből mégis a biedermeier szellem
Prózát is írt Hodaszevics - Uram irgalmazz
a gyerekkoráról nem lett volna semmi hiba
ha nem szövi bele merészen mindjárt Swedenborgot
összehozva Hegellel meg frász tudja kivel
mint a diák akinek kezében mindig ugyanaz a pár könyv forgott
Természeténél fogva emigráns ahogy más mondjuk
szent semmirekellőnek avagy művésznek születik
ő maga hétszilvafás nemes ám található
rokonai közt báró is vagy mi a manó
akiről Hodaszevics mindig meleg hangon beszélt
csodálta bogaras ábrándos természetét
hogy franciául verselt Párizsban élt szeretői voltak
Az emigráció mint létforma fura dolog
barátok rokonok nélkül lakni a sátor alatt
szankció kötelesség nélkül s közben azzal verve
hogy vállunkon nyugszik a haza terhe
ködös történetek atavizmus kétségbeesés
a félelem elől jobb beköltözni a tükörbe
Merezskovszkij álmában beszél Zinaida szép lábát mutogatja körbe
Végül aztán meghalt Hodaszevics valami Oregon államban
túl az erdőn túl a réten meghalt egészen
testét a hatalmas förgeteg körbefonta szépen
rímes röhögése a felhők mögül
KÖRNER GÁBOR fordításai
A korai ír művészet egyik remekműve, a kells-i kódex
(Trinity College, Dublin)
