1962_09.[2]

Fodor András naplója - 1962. szeptember 17. hétfő

Bekövetkezett, amit jósoltam. Hernádi Gyula ocsmány-durva elutasító levelet kapott új regényére, amit az én tartóztatásom ellenére, Matyi biztatására beadott a Szépirodalmi Kiadóhoz. Nagyon föl van zaklatva a szerző, azonnal jön munkahelyemre, mutatja az Illés Endre aláírta utasítást, mely "szocializmus- és szovjetellenességet, mélységes elvakultságot, rosszhiszeműséget, torz gyűlölködést" emleget. "Pusztulás, rothadás lep be mindent a regényben, a lelkeken ül a kor, démoni erők hálózzák-nyűgözik le a dolgozókat. Az ötvenes évek eleje az ön művében vértől és erőszaktól síkos vágóhídként jelenik meg, melyre az ÁVH hajszolja a védtelen embereket.

Ez az aspektus, "kritikai" szemléletmód mélységesen elvakult és igaztalan. Rosszhiszeműen eltúlozza, meghamisítja az egykori valóságot, nem vesz tudomást arról, hogy ebben az időszakban is a tulajdon, a jogok, a kultúra, az életlehetőségek kétségtelen kiteljesítése következett be a háború előttihez viszonyítva: a szocializmus épült ezekben az években is."

Fölényesen leszólja az elutasító levél a szerző művészi igyekezetét is. "Súlyosan kifogásolnunk kell a regény elavult, majd fél évszázados irodalmi eszközöket felhasználó-variálgató művészi módszereit is. Mondanivalóját Ön leginkább a 20-as évek szürrealizmusának és expresszionizmusának tudatalatti képalkotásaival igyekszik kifejezni. Ez a fajta "szakállas" epigon-modernség napjainkban modoros és erőltetetten hat."

A szerződést ezek után természetesen fölbontják, kérik vissza az előleget. Gyula becsületsértést emleget. Tény, hogy Illés Endre e kiadóban lévő kézirat ismerete jogán Hernádi írószövetségi tagfelvételét is megkontrázta, mégis kockázatos volna perre vinni a dolgot, hisz az egész eddigi kudarc is teljes védtelenségének dokumentuma. A fölkért külső szakértők boldogan kiáltanak ki valakit ellenségnek, aki miatt senkivel sem gyűlik meg a bajuk. És az "ellenségképzéssel" saját harcos tevékenységüket, létüket is igazolni tudják. Aljasság. Persze nem kellett volna még kiadóba adni a kéziratot.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Jegyernik Mónika [2007.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.

Fodor András naplója - 1962. szeptember 18. kedd

Domokossal, Hernádival tárgyaljuk újra a visszautasított regény (Az ég bútorai) problémáját. [Ezen a címen a szerző válogatott elbeszéléseit adta ki 1976-ban; a szóban forgó regény 1981-ben Kiáltás és kiáltás címen jelent meg. F. A. 1983.] Matyi tudja, melyik kollégája fogalmazta a levelet, de az elutasítás tónusát illetően ez nem sokat számit. Szerinte sem szabad válasz nélkül hagyni a goromba inszinuálást. A följelentés, ha csak az ügyész magáévá nem teszi a sérelmes ügyet, visszafelé sülhet el. Okosabb volna Köpeczihez menni, föltárni az egész helyzetet. A fantomnak végre meg kéne jelennie a porondon, hiszen Gyulának az a fő baja, hogy teljesen ismeretlen outsiderként léleknyugalommal lövöldöznek rá. Matyi fején találja a szöget, mondván, hogy a levél éppen annak a regényben is elmarasztalt időszaknak a szellemében íródott, ami ellen éppen most folyik politikai harc.

Gyula még zaklatottabbnak látszik... Felesége ugyancsak be van gyulladva.

Megnézzük az Elveszett paradicsom-ot Makk Károly Sarkadi-drámából készült új filmjét. Igazán művészi, egyénien igényes alkotás. Képkomponálása különösen emlékezetes. A jeges Balaton melletti fekete sziluettes alakok, a téli kerten átfutó Mira, a mulató üvegablakán keresztül látható éjszakai tópart, a temető körüli falu víziós erejű. Tetszenek az antonionisan hosszú jelenetek, jó a halottmosdatás is, sőt az erősödő óraketyegés zajára felzokogó, a konyhaszekrénynek nekirontó Zoltán jelenete is meggyőző. Nem jó a "hirosimás" hosszú vándorlás a mulatótól a váróteremig és vissza, nem jó a mozdulatlan vonatban zajló érzelmi összevisszaság. Törőcsik még öngyilkos is akar lenni... tulajdonképpen ő nem talál stílust a szerephez. Az ő "csibés" mondásain kezd derülni a közönség, míg aztán a kidöntött fa mellett hátat fordító, az eldübör-gő vonatot hallgató Zoltán láttán s a bepattanó VÉGE fölirat után kitör belőlük a nyers düh. Alig van néző, aki ne szidalmazná, a "bomírt", "hülye", börtönbe való", "selejtgyártó" rendezőt. Még a villamoson is őt pocskondiázzák. Hát nem könnyű Magyarországon jó filmet csinálni.

Digitalizálás forrása: Ezer este Fülep Lajossal. [Napló 1947-1970.]

Digitalizálta: Solti Rebeka [2017.]
inaplo.hu - Fodor András hálózati életműkiadás - Szerzői jogtulajdonosok: Fodor András örökösei.