Életrajza

A magyar tudósok legnagyobb csillagai közé tartozó Bay Zoltán életpályája átívelt a XX. századon. Nevéhez fûzõdik az elektronsokszorozó, a radarcsillagászat és a mûholdas hírközlés születése, a fénysebességen alapuló méterszabvány kidolgozása, hogy csak a legismertebb találmányait említsem.

Bay Zoltán 1900. július 24-én született a Békés megyei Gyulaváriban. Édesanyja Böszörményi Julianna, édesapja Bay József, a kis falu református lelkipásztora volt. Elemi iskoláit szülõfalujában végezte. A csillagos ég már gyermekkorában vonzotta.

Bay Zoltán 1910-1918 között gimnáziumi tanulmányait a híres debreceni Református Kollégiumban végezte, ahol két matematika-fizika szakos tanár: Nyáry Béla és Jakucs István volt rá nagy hatással. Jakucs mestere volt a diákok kemény munkára ösztönzésének. De hatással volt gondolkodásmódjára Newton "Principia" címû munkája is, amit latin eredetiben olvasott. Osztály-, iskolatársai voltak Szabó Lõrinc, Gyulyás Pál, Kodolányi János, Illyés Gyula, Németh László, Zilahy Lajos. A XX. századi szépirodalom nagy egyéniségeivel kötött barátsága a debreceni évek után sem szakadt meg.

Érettségi után a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán folytatta tanulmányait, ahol Eötvös Loránd évtizedeken át tanított fizikát. Bay Zoltán személyesen már nem lehetett Eötvös-tanítvány, mivel a professzor 1919-ben meghalt. Egyetemi évei alatt Bay tagja volt a híres Eötvös Kollégiumnak, mely az egyetem tevékenységével párhuzamosan sok kitûnõ mûvészt, tudóst nevelt. Tagjai között volt Kodály Zoltán, Zemplén Gyõzõ fizikus, Gombocz Zoltán nyelvész.

Bay Zoltán egyetemi tanulmányai befejezése után oktatói kinevezést kapott az Elméleti Fizika Intézetbe. 1926-ban a legmagasabb kitüntetéssel szerezte meg doktori fokozatát (sub auspiciis gubernatoris). Disszertációjával - "Az átlátszó közegek magneooptikájának molekuláris elméletéhez" - az atomfizika új, fejlõdõ irányzatához csatlakozott.

Bay Zoltán professzor megkapta a legnagyobb kitüntetéseket, amit a tudományos világ és szülõhazája, Magyarország adhatott:

¨ 1978-ban az Edinburgh-i Egyetem a tudományok tiszteletbeli doktora címmel tüntette ki
¨ 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választotta
¨ 1990-ben a Magyar Köztársaság elnökétõl, Göncz Árpádtól a Rubinokkal Ékesített Zászlórend kitüntetést vehette át.
Bay Zoltán mindig is magyar fizikusnak tartotta magát. 1973-tól rendszeresen hazalátogatott Magyarországra. Akkor jött elõször, amikor az Akadémiától az elsõ hívó levelet megkapta.

Halála elõtti években Bay Zoltán így vallott: "Sohasem tagadtam, hogy magyar vagyok, magyar maradtam és már az is maradok, amíg ennek a világnak a poros útjait taposom".

Bay Zoltán 1992. október 4-én Washingtonban hunyt el. Hamvait végakaratának megfelelõen hazaszállították, és szülõföldjén, Gyulaváriban 1993. április 10-én helyezték örök nyugalomra.

Életrajzok:

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/termesz/csillag/urkutat/html/magyar/bay.html

http://www.hpo.hu/Magyar/inventor/bay.html

http://kincsestar.radio.hu/panoptikum/tudosok/bay.php