Sziveri-szavak |
|||||
![]() |
|||||
<< vissza |
|||||
jegecesedik ing
és kabát között jegecesedik föl
szippantja
a súlypont a szobát
összecsavarodik a lepedô fodros
buggyanás ahogy
szőrkemény szívemet is
összerántja milyen különös hogy
most látni csak most
idegesen leng a takony az ablak
előtt és enyv szemek ahogy
léha májbajok
rámtelepednek
reámtalapodnak
jegecesedik
felhőborjak süllyednek (köd van)
sistereg
jól táplált kosaim torka —
ó hiányzó kérges bokák testek
egyéb vakékei csordultig
teli korsók körül
szomjazom
láthatatlanul is mint korán
betört öntudatlan
állat feszesre motozlak
üresen táguló prés vágy
ez éppúgy frígiai kényszer kísértés
és sötétség enyv
szememmel önvédelemből
megérintelek
úgy élek akár Hölderlin
hattyúhasonlata nyenyerésznek
tagjaimban a nyavalyák tán a
földdel kéne tudni bánni
elfutok de bevárlak vajon
mi változott azóta