2005-05-29

A kommunikációelmélet alapjai

Jagrik Zsuzsa, 1. évfolyam

 

http://21st.century.phil-inst.hu/2002_konf/Hrachovec/hh_hn.htm

 

Herbert Hrachovec:

Közvetített jelenlét

 

Az előadás 9 tételt fogalmaz meg, 2 részre osztva. Az első 5 tézis fogalmakkal foglalkozik, a további állítások a médiatudomány kérdéseit boncolgatják

 

A táv-jelenlét körüli felhajtást érdemes komolyan venni

 

A táv-jelenlét a szociális közelség lehetővé tételének művészete földrajzi és időbeli távolságok ellenére, a számítógépek, az audiovizuális és a telekommunikációs technológiák integrációja révén.

 

Úgy tűnik, a globalizáció következményeként eltűnt a térbeli távolság és az időtartam.

 

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy divatos és egyszerű magyarázatokat adjunk a táv-jelenlétről

 

Óvatosan kell bánnunk a szavakkal. Távolság kiiktatása sok ember számára zavarodottságot okoz. Ahhoz, hogy megértsük ismerni kell a közelség fogalmát, különben nem fog semmi jelenteni.

A technika közelebb hozza az eseményeket, kiktatja a fizikai környezet és a távoli kapcsolat közti határokat.

 

Meggyőződéseink hálója feszültséggel terhelt. A táv-jelenlét szükségessé teszi az episztemológia néhány alaptételének újragondolását

 

Az ember érző lény, aki idő- és térbeli kölcsönhatásban áll környezetével. Ok-okozati láncok nem korlátozódnak a közvetlen környezetre.

Bővültek a hatások, amelyeket a technológia közvetít.

Régen nem volt lehetőség szövegnek a világ másik végéről valós időben, ok-okozati mechanizmusok által történő megjelenítésére. Ma már nem függhetünk a hagyományos tapasztalástól. A TV riporter nincs ott, ahol mi vagyunk, mégis érezzük a jelenlétét.

 

A jelenlét az időbeli és térbeli dimenzióra egyaránt vonatkozik. Ez a kapocs komoly igénybevételnek van kitéve, és óvatosan használandó

 

Egybeesett a tárgyak érzékelése a tényleges jelenlétével.

A TV és internet új szimbólumkészleteket hozott, amelyek nem alkalmasak hagyományos beszédre, írásra és nyomtatásra. Projektoros tévék, ahol mutatják focimeccset: nincs idő és távolság. Lényeg: minden kontinens nézője részese lehessen egy adott pillanatnak. Így az időbeli jelenlét érvényben marad. Időben osztoznak és nem helyben.

 

Az élet az itt és mostból ered. Amikor felborul a szimmetriája, az eredmény valószínűleg információ-túlterheltség lesz.

 

Mozi előtt két barát várja egymást. Felhívják egymást telefonon, hogy hol van a másik. Az időkeret megmarad, de az általuk elfoglalt tér nem.

Valami elérhető közelségben van, habár a távolság áthidalására igénybe vesszük a tele-továbbítást. Jelenlét: időbeli aktualitás, azonban virtuális teret hozunk létre.

 

A szimbolikus rendszerek materiális jelölőktől függnek. A mindenütt jelenlévő digitális telekommunikáció megzavarja a számos ismert sémájukat

 

Elektronikus adatcsere folyamán kommunikáció hagyományos eszközei és info tartalmuk közötti illeszkedés. Mindenhova behatolnak a digitális eljárások. Multimédiás eszközök alapjai lettek minddennek. A korábban természetes különbségek elmodósnak.

 

Több, a kommunikáció elterjedt fajtáit megkülönböztetjük definíció már nem megalapozott.

 

A jövőben tért nyernek az vezeték nélküli eszközök, de jövőjüket nem lehet megjósolni.

Népszerűbb lesz a Web-műsorszórás, webkamerák, de ezek csak előfutárai az eljövendő új technikáknak.

 

Újfajta földrajzot kell kifejlesztenünk, hogy meg tudjunk birkózni a közvetített jelenléttel.

 

Korábban a tipikus reprezentációk erősen függtek a helytől és a helyváltoztatástól. Az, hogy már a számítógépen keresztül is órákig beszélhetek valakivel csekély összegért újfajta eszközöket nyit számunkra.

 

Testek nélkül nincs történelem, testek pedig nem lehetnek távolság nélkül.

 

Az atombomba volt az első olyan szerkezet, amely ráébresztette az emberiséget arra, hogy egyetlen helyi cselekménynek azonnali globális kihatása lehet, akár egészen bolygónk megsemmisítéséig. Békésebb példa a holdra szállás, egy olyan történelmi pillanat, amely megmutatta, hogyan lehet majd, egy adott időpontban egyetlen egységesített helyként tekinteni a Földre.

Amikor egy közeli fára mutatunk, és amikor a TV-ben felismerjük egy énekes arcát.

A következtetés nem az, hogy az ember legyen közömbös az azonnali globális közlés technológiája iránt. Csupán emlékeztetni szerettem volna arra, hogy a szimbólumok mások, mint az egyszerű tárgyak.