Rigla János
digitalizalas.lap.hu
Az oldal ezen fejezetében magyar és angol nyelvű oldalakra mutató linkeket találunk melyek tisztázzák a terület fogalmait, bemutatják a digitalizálással kapcsolatos alapelveket, a különböző technikai eljárásokat, azok élettartamát, megbízhatóságát, stb. Az alábbi szövegrész Az EU digitalizálási alapelveit tükrözi.
„A digitalizálási tevékenység felöleli a legkülönbözőbb szektorokat és tartalomtípusokat, így a múzeumi tárgyakat, a közérdekű iratokat, a régészeti leleteket, az audiovizuális archívumokat, a térképeket, a történeti dokumentumokat és a kéziratokat. A digitalizálás költséges művelet, komoly befektetéseket igényel, többnyire közpénzekből. Ezek a befektetések jelentős kockázattal járnak, ha nem a megfelelő technikai feltételek és szabványok alkalmazásával valósulnak meg. Ennek eredményeként olyan tartalomforrások jöhetnek létre, amelyek hamar elavulnak és használhatatlanná válnak, vagy a beruházást rövid időn belül meg kell ismételni. A digitalizált tartalom területén az egyes érdekelt csoportok (például az eredeti jogtulajdonosok, a közvetítők és a végfelhasználók) különböző, jogos érdekeket képviselnek. Ezeket az igényeket ismerni kell és egyensúlyt kell teremteni közöttük. A kulturális szektornak feltétlenül meg kell értenie és alkalmaznia kell a jogkezelési megoldásokat, ha a tartalom gazdasági értékét hosszabb távon kívánja kiaknázni. Egyre nő az igény, hogy a kulturális és az új technológiai programokat az egyes nemzetek és az EU szintjén is jobban összekapcsolják annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a kiemelten fejlesztendő területek, valamint azok, ahol európai többletértékek születhetnek. A digitalizálásra vállalkozó egyes intézményeknek - amelyek gyakran a kulturális örökség területén működnek, mint a levéltárak, könyvtárak és múzeumok - hosszú távú, költséges és technikailag igényes tevékenységekre kell elkötelezniük magukat. A digitalizálási technológiák és eszközök használatához újfajta készségeket és gyakorlati megoldásokat kell a kulturális intézményeknek elsajátítaniuk.” ( http://mek.oszk.hu/egyesulet/lund-hun.htm )
Rendkívül hasznos link a http://www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/docs/ekszotar/index.html . Ez egy Elektronikus könyvtári értelmező szótár, melyben az angol nyelvű, digitalizálással és az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos szakkifejezéseket megtaláljuk magyarul.
Kiemelném a Tanulmányok a digitális könyvtárról című linket, amely a Neumann-ház (http://www.neumann-haz.hu/docs/tanulmany.php ) oldalára mutat. Itt számos tanulmányt találunk, melyek a digitális könyvtári stratégiákkal, jogi háttérrel és a technikai alapokkal foglalkozik.
Magyar kulturális projektek
Itt különböző magyarországi kezdeményezéseket gyűjtötték egy csokorba. Néhány érdekes linket szeretnék bemutatni
A NAVA (Nemzeti Audiovizuális Archívum) ( http://www.nava.hu )a magyar nemzeti műsorszolgáltatói kötelespéldány archívum. Gyűjtőkörébe tartoznak az országos földfelszíni terjesztésű televíziók és rádiók magyar gyártású műsorai. A NAVA olyan az elektronikus műsorok számára, mint az Országos Széchényi Könyvtár a nyomtatott kiadványok, vagy a Magyar Nemzeti Filmarchívum a magyar filmek számára. Ilyen kötelespéldány archívum eddig Magyarországon nem létezett. A NAVA különlegessége lesz, hogy gyűjteményéhez on-line hozzáférést biztosít a törvény szabta kereteken belül. Ezen kívül segítséget nyújt a helyi műsorszolgáltatók archívumainak feldolgozásához.
KlimoTheca ( http://kt.lib.pte.hu/ ) A Pécsi Egyetemi Könyvtár digitális gyűjteménye. Klimó György szellemiségét követve határozták el, hogy a világhálón keresztül juttatják el az olvasókhoz a nehezen hozzáférhető, vagy a használattól gyorsan romló állapotú dokumentumokat. A KlimoTheca elnevezés a püspökre utal, aki 1774-ben tette nyilvánossá a Pécsi Egyetemi Könyvtár jogelődjét, a Pécsi Püspöki Könyvtárat. A szolgáltatás internetes honlapján 50 címszó alatt 40.000 oldal áll az érdeklődők rendelkezésére.
Magyar természettudományi és tudománytörténeti dokumentumok (http://www.kfki.hu/tudtor/ ) A gyűjtemény célja a Magyar Elektronikus Könyvtár természettudományi és tudománytörténeti dokumentumainak bővítése nagy magyar természettudósok írásaival, illetve a rájuk vonatkozó írásokkal, elsősorban a fizika és csillagászat területén. A munka első része egy válogatás Eötvös Loránd tudományos és tudománypolitikai munkáiból, Eötvös Lorándról írt tanulmányokból. Az anyag további része válogatás a Természettudományi Közlöny, és utódja, a Természet Világa matematikai és fizikai írásaiból, csillagászat-történeti írások, beszélgetések a magyar természettudomány nagyjaival és tudománytörténeti tanulmányok. Az összeállítást a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet Számítógép Hálózati Központjának munkatársai készítették egy pályázat keretében, melyet a Nemzeti Kulturális Alap Digitális Kultúra ad hoc Kollégiuma írt ki a magyarországi digitális kultúra fejlesztésére.
Az itt található linkek az európai kezdeményezések honlapjaira mutatnak. Közülük a DELOS-t mutatom be. (http://www.sztaki.hu/delos_wg21)
A projekt a használóbarát információs társadalommal kapcsolatos kutatásokkal, műszaki fejlesztésekkel és bemutatókkal foglalkozó, IST (Information Society Technologies) program része A DELOS - Network of Excellence on Digital Libraries projekt a digitális könyvtárak problémáival foglalkozik. A projekt tevékenysége már 2000. január 1-jén elindult, magyar résztvevő ebben a "korai", első szakaszban és azóta is a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (MTA SZTAKI). A projekt második, "késői" szakaszának magyar résztvevője az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete.
Digitalizálási stratégiák
Az itt található magyar nyelvű linkek közül egyedül az OSZK digitalizálási tervére mutató működikJ. Ezt elérhetjük a http://www.oszk.hu/frame_hu.htm?hun/szakmai/tervek oldalon. Viszont a „ Cselekvési terv időzítése 2003-2006 ” –ra kattintva a számítógép nálam re-boot-tal reagáltJ.
Nagy digitális gyűjtemények (magyar)
Itt a kifejezetten nagy digitális gyűjteménnyel rendelkező magyar adatbázisok kaptak helyet. Nagy részüket, tanulmányaim alatt már rendszeresen használtam, és néhány számonkérés tárgya is volt vizsgákon. Ami számomra még nem igazán ismert, de mindenképp érdekes az a Bibliotheca Corviniana Digitalis. Ezt szeretném bővebben bemutatni. (http://www.corvina.oszk.hu )
A Bibliotheca Corviniana Digitalis program célja, hogy digitális eszközökkel virtuálisan visszaállítsa Mátyás király egykori könyvtárát, a Bibliotheca Corvinianát vagy korabeli nevén Bibliotheca Augustát. A virtuális rekonstrukció mellett célül tűzi ki a könyvtár tudományos feldolgozását és az eredmények Internetes publikálását és a könyvtár népszerűsítését. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program összefoglaló neve mindazoknak a részprojekteknek, amelyek Mátyás király könyvtárának rekonstrukciójára vagy annak feldolgozására irányulnak.
Előkészítő munkák
A digitalizálás előtt minden egyes könyv állapotát állományvédelmi szakemberek ellenőrzik.
Digitalizálás
A jelenleg látható corvinák digitalizálása DigiBook 6000 RGB szkennerrel történt. Az átlagos felbontás az eredetire vonatkoztatott 300 dpi. Az eredeti képeket TIFF formátumban RGB színrendszerben tároljuk.
Képfeldolgozás
Az optikai torzítások csökkentése a BookRestorer program segítségével történt. A képfeldolgozás fő munkafolyamatai a következők: forgatás, vágás, retusálás, színkorrekció, konverzió.
Archiválás
A feldolgozott képeket CD-n archiváljuk. Az ún. archív képek őrzik a legnagyobb felbontású, adatvesztés nélküli változatot. Egy-egy kép tárolóhely igénye elérheti a 20 MB-ot. Ezeket a képeket kizárólag helyben szolgáltatjuk a kutatóknak.
Publikálás
Publikálásra különböző konvertált változatokat használunk. A publikálásra szánt fájlok méretben és felbontásban kisebbek mint az archív képek. Tárolásuk tömörített adatvesztéses JPG formátumban történik. A méretváltoztatás és tömörítés módját a felhasználás igényei határozzák meg.
Ellenőrzés
A digitalizálás, képfeldolgozás és publikálás során folyamatosan ellenőrizzük a képek bibliográfiai hitelességét és technikai színvonalát.
Számadatok - 2003. szeptember
A digitalizált corvinák száma: 53
A digitalizált oldalak száma: 8200
A digitális képek száma: 16400
A honlapon feldolgozott kódexek száma: 36
A honlapon található nagyfelbontású egyedi képek száma: 10500
A konvertált változatok száma: 42000
Az összes képek száma: 52500
A honlapon működő fájlok összmérete meghaladja a 30 GB-ot
Digitalizált szövegkiadások (magyar)
Itt azon szervezetek oldalait gyűjtötték össze melyek a digitális szövegkiadással foglalkoznak. A Bibliotheca Hungarica Internetiana- t emelném ki.
A Neumann János Digitális Könyvtár állományának különleges része a Bibliotheca Hungarica Internetiana. Ide csakis azoknak a műveknek a digitalizált változata kerül be, amelyeket a Neumann-ház munkáját segítő, rangos irodalmi szakértők erre a célra jelölnek ki. A digitális gyűjteményben szerepel az Argumentum Kiadó nagylelkű felajánlásának köszönhetően kilenc kötet – köztük kritikai kiadások – anyaga. A BHI állományát folyamatosan gyarapítják újonnan digitalizáltatott kötetekkel. A szolgáltatást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja. (http://www.neumann-haz.hu/db/bhi.html )
A Nemzeti Digitális Adattár (NDA) a nemzeti kultúra fenntartása és továbbélése szempontjából kiemelkedően fontos értékek, dokumentumok, adatbázisok, szolgáltatások digitális környezetbe történő átmentésére, digitális fenntartására, megőrzésére törekszik. Maga az NDA nem tárol digitalizált értékeket, de számon tartja őket, valamint ellenőrzi a kormányzat digitalizálási programjait. A digitalizált alkotások azoknak a közgyűjteményeknek, vállalkozásoknak a szerverein maradnak, amelyek elektronikus formátumúvá alakították a műveket. Az NDA egy metaadatbázis, amely a számon tartott kulturális értékek adatait és hozzáférhetőségét tartalmazza. Az NDA adatbázisában bárki szabadon kereshet, ám magukat a műveket nem minden esetben lehet ingyen megtekinteni. Azoknál az alkotásoknál, melyek elektronikus kiadásának jogát nem vásárolja meg az állam, a megtekintésért díjat kell majd fizetni. Erre egy micropayment jellegű (kis összegek egyszerű, elektronikus kifizetését lehetővé tevő rendszer) megoldást találna legalkalmasabbnak az NDA. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) négy nagy projekt folyik az NDA támogatásával. Egyrészt a könyvtár még nem digitalizált, 1974 előtti műveket tartalmazó alapkatalógusának az elektronikus változatára, mintegy száz olvasói munkaállomás kialakítására, tárhelyprogramra és a hazai könyvállomány egyetlen kis szeletének, a hungarológiai alapkönyvtárnak a digitalizálására több százmillió forintot szán az NDA. (http://www.nda.hu/Engine.aspx )
Külföldi kulturális projektek
Más országok digitalizált gyűjteményeit érhetjük el innen. A Gallica projektről magyarul is olvashatunk.
Gallica – digitalizálási program a Francia Nemzeti Könyvtárban.
A terv megvalósítására 30 millió francia frankot különítettek el és a „semmiből indulva” kívántak 30 milliónyi lapot digitalizálni – mindezt öt évnél rövidebb idő alatt. A Francia Nemzeti Könyvtár munkatársai Gallica projektnek nevezték el elképzelésüket, melynek eredményét a világhálón 1997 októbere óta láthatjuk. A Gallica elsődleges célja az, hogy lehetővé tegye a Francia Nemzeti Könyvtár különféle helyeken lévő digitalizált dokumentumainak elérését. A franciáknak ez a lépése volt az első erőfeszítés ahhoz, hogy nemzetük közgyűjteményeinek kulturális értékét a hálózaton „teljességet idéző válogatásban,” elektronikus formában közkinccsé tegyék mindenki számára. A Gallica életében történetileg eddig három nagy szakasz különíthető el:
Első szakasz: 1992–1997: az első 100 000 kötet és 300 000 kép;
Második szakasz: 1999–2001: a nyomtatott anyag kiegészítése további szerzői korpuszokkal, enciklopédiákkal és a XVII-XIX. századi folyóiratokkal;
Harmadik szakasz: 1999–2002: újabb 20 000 nyomtatott mű és 80 000 fix kép digitalizálása (a Musée de l'Homme, és a Museum National d'Histoire Naturelle anyaga alapján), valamint eddig nem létező irodalomtudományt-történettudományt érintő tematikus részek összeállítása (pl. Voyages en France 2001 márciusában). (http://www.ki.oszk.hu/kf/2002/1_2/pajor_2.html)
A digitalizálási eljárásokat bemutató oldalakra mutató linkek gyűjteménye, nagy részük angol nyelvű.
„A látható kép lényegét tekintve analóg információ. A képek
számítástechnikai feldolgozásának elsõ lépése a látvány számjegyekké
alakítása, digitalizálása. Ezt a mûveletet végzik el a szkennerek és a
digitális fényképezõgépek.
A színminta vételezés A színes képek rögzítése a hagyományos fotográfiához
hasonlóan itt is úgy történik, hogy az adott valós színt szétbontják a három
alapszínre (R-red-vörös, G-Green-zõld, B-Blue-kék). Ez után meg kell
határozni, hogy az adott szín milyen értékû vörös, zöld és kék
összetevõt tartalmaz. A kulcskérdés, a számszerû értékek
meghatározása….” (http://www.fotovilag.hu/digital/digikep/szinmin.htm)
A digitalizálási folyamat, a digitális adatrögzítés során használt formátumokrol szóló oldalakat találunk itt. Dublin Core metaadat formátumok, SGML, XML, VMRL.
„Az XML fejlesztése 1996-ban kezdődött, és 1998 februárja óta már hivatalos W3C ajánlás, amiből esetleg arra is lehet következtetni, hogy ez egy meglehetősen kiforratlan technológia. Valójában azonban ez mégsem olyan új technológia. Az XML előtt volt az SGML, melyet a 80-as évek elején kezdtek el fejleszteni, 1986 óta ISO standard, és nagyméretű dokumentációs projektekben használták eddig. A HTML fejlesztése 1990-ben kezdődött. Az XML fejlesztői csupán annyit csináltak, hogy vették az SGML legjobb részeit, hozzávéve a HTML-lel kapcsolatos tapasztalataikat, és előállítottak valamit, ami semmivel sem kevésbé hatékony, mint az SGML, ám mégis jóval szabályosabb és egyszerűbben használható. Az evolúciót azonban néha igen nehéz megkülönböztetni a revolúciótól. Azt kell, hogy mondjuk, hogy míg az SGML leginkább csak technikai dokumentációk leírására volt alkalmas és más adat strukturálására alig, addig az XML pont ellenkezőleg.” (http://www.w3c.hu/forditasok/XML_10_pontban.html )
Digitális textológia
Itt a hipertext fogalmával, történetével, és előnyeivel foglalkozó oldalakat találunk. Majdnem mind angol nyelvű.
A http://www.hipertext.info/ oldalon megtalálunk minden információt a hipertextről. A szerkezeti felépítéséről, a kialakulásáról, a benne rejlő lehetőségekről és a jövőjéről.
Képzőművészet
Természetesen a képzőművészeti alkotások is képezhetik a digitalizálás tárgyát. Itt különböző internetes galériák elérhetőségeit találjuk. A http://www.wga.hu/index1.html oldalon találjuk a Web Művészeti Galériát amely az európai festészet és szobrászat 12-19. század közepe időszakában keletkezett műveinek virtuális múzeuma, amely egyben kereshető adatbázis is. 1996-ban jött létre annak a reneszánsz művészetnek a bemutatására, amely a 14. századi itáliai városállamokban alakult ki, virágkorát a 15-16. században élte és ekkor terjedt el más országokban is. A teljesebb áttekintés céljából a gyűjtemény később a középkori előzményekre, továbbá a barokk és rokokó folytatásra is kiterjedt. A legújabb bővítéssel pedig a neoklasszicista és romantikus korszakok bemutatása is megtörtént.
Virtuális kiállítások
A digitalizált alkotásokból is, problémák nélkül lehetséges kiállítást szervezni. Ez esetben a helyszín, az internet. Itt néhány digitális gyűjteményből készült virtuális kiállítás elérhetőségeit sorolják fel. Nekem Arany János őszikék című kiállítása keltette fel a figyelmemet.
„Összeállításunk Arany János csodálatos öregkori ciklusa előtt kíván tisztelegni. Szándékunk egyszerű: szeretnénk az Őszikék szövegét úgy átnyújtani az olvasónak, hogy közben a klasszikus történeti-poétikai felfogás szerint minden szükséges külső segítséget megkapjon ahhoz, hogy a lehető legoptimálisabb módon tudjon találkozni a szöveggel. Ezért a szokásos kiadások jegyzetein jelentősen túlmenően "elektronikus kiadásunk" tartalmaz - több generáció felfogását tükröző - értékelő tanulmányokat, az életrajzi hátteret bőségesen megvilágító levél- és emlékezés-irodalmat, sok-sok képet a fontos helyszínekről és - nem utolsósorban - módja van az olvasónak az eredeti "Kapcsos könyv" alapos tanulmányozására is. (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/arany/oszikek/html/)
Térképek digitalizálása
Itt kimondottan térképdigitalizálásra szakosodott cégek weboldalait gyüjtötték össze.
„A Datakart Geodézia Kft. egy nagy múltú, német hagyományokkal és kapcsolatokkal rendelkező társaság, melynek fő profilja a földmérés, a térképészet, a fotogrammetria valamint a térinformatika. Cégünk a német elvárásoknak megfelelő magas színvonalú és szervezettségű munkát honosított meg a hazai igények figyelembevételével. Így nálunk az európai uniós normák már hosszú évek alatt a mindennapi gyakorlat részévé váltak. Magas végzettségű szakembergárdánk gondos kiválasztása ügyfélorientált üzletpolitikával ötvözve és a legmodernebb technológiát alkalmazva indokolja megrendelőink hosszútávú elégedettségét.” (http://www.datakart.hu )
Konferenciák, események
Digitalizálással foglalkozó cégek, szervezetek eseményeivel kapcsolatos linkek. Aktuális információt nem találtam. Neumann Könyvtár minden ősszel tart immár hagyományteremtő céllal rendezvénysorozatot, melynek keretein belül lehetőséget teremt arra, hogy a szakma és a lakosság megismerje tevékenységüket, terveiket, szolgáltatásaikat, új munkáikat, készülő szolgáltatásaikat.
(Neumann hetek: http://www.neumann-haz.hu/hirlevel/hirlevel_20.html#hir_2 )
Fórum
Kulturális kincsek digitalizálása a gyakorlatban című fórumot tüntetnek fel itt, de nekem nem sikerült belenéznem, teljesen más oldalt tölt be a böngésző.
Pályázatok
A digitalizálásra szakosodott intézmények, szervezetek a munkájuk finanszírozására léteznek különböző pályázati lehetőségek. Itt Uniós és hazai meghirdetésű pályázati kiírásokat találunk. Az itt felsorolt linkek egyike sem aktuális, a beadási határidejük lejárt.
Szervezetek, intézmények
Hazai és nemzetközi szervezetek lapjaira mutató linkek. A hazaiak közül a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot emelném ki.
„ A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program a magyarországi kutatói hálózat fejlesztésének és működtetésének programja.A Program a teljes magyarországi kutatási, felsőoktatási és közgyűjteményi közösség számára biztosít integrált országos számítógép-hálózati infrastruktúrát, valamint erre épülő kommunikációs, információs és kooperációs szolgáltatásokat, élvonalbeli alkalmazási környezetet, és tartalom-generálási ill. tartalom-elérési hátteret. A Program központi költségvetési támogatásra támaszkodik. A fejlesztési és működtetési feladatokat az NIIF Iroda (NIIFI) fogja össze, a Program Tanács irányítása és a Műszaki Tanács szakmai felügyelete mellett. A Program szorosan együttműködik a felhasználói közösséget tömörítő Hungarnet Egyesülettel. Az NIIF Program - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - egyúttal élvonalbeli szerepet tölt be a legújabb hálózati technológiák magyarországi fejlesztésében és alkalmazásában is. Ilymódon meghatározó szerepet játszik az informatika országos fejlődésében. Korszerű, versenyképes infrastruktúrát és szolgáltatásokat biztosít a felsőoktatás és a kutatás számára, de egyúttal követendő példával is szolgál az országszerte folyó informatikai fejlesztésekhez”
(http://www.niif.hu/index.php?headline=bemutat&text=bemutat.html&nomenu=1 )
Digitalizáló cégek
Hazai digitalizálási tevékenységet folytató cégek elérhetőségeit tüntetik itt fel. A könyvdigitalizálással foglalkozó Pytheas szolgáltatásait emelném ki.
”Értékes régi dokumentumok nagyfelbontású és nagyteljesítményű szkennelése az
eredeti dokumentum teljes megóvása mellett. Könyvek, oklevelek, kódexek,
metszetgyűjtemények, éremgyűjtemények, stb.
Felhasználási terület:
Digitális archiválás, digitális média kiadás, reprint.
Potenciális felhasználók:
könyvtárak, levéltárak, magángyűjtők, kiadók, antikváriumok, tervezőirodák.
Maximális kimeneti felbontás: A/3 méretnél 700 dpi, A/1 méretnél 200 dpi.
Maximális eredeti méret: A/1.
Színmélység: 32 bit. RGB üzemmód.
Mélységélesség: 30 mm”
(http://www.pytheas.hu/konyvdigi.htm )
Kiadók
Hazai elektronikus kiadásokkal foglalkozó cégek honlapjait találjuk ebben a pontban. Az Informania Digitalmedia Kiadó Kft- honlapját néztem át.
„Az Informania Digitalmedia Kiadó Kft. 2000 decemberében magyar nyelvű multimédia CD-ROM-ok fejlesztésére és magyarországi forgalmazására alakult. Kevesebb, mint egy év alatt több, mint 40 kiadványt jelentettünk meg, így Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő multimédia kiadójává váltunk. Hivatalos kiadója vagyunk a Magyar Könyvklubnak és Németország egyik legnagyobb térképkiadójának, a Huber Kartographnak. Ez lehetőséget biztosít számunkra, hogy kiadványaink anyagát egy rendkívül nagy és sokszínű háttéranyag segítségével állítsuk össze. Szoftvereink folyamatosan bővülő választékát -amelyben a különféle korosztályok érdeklődésének megfelelően megtalálhatóak a lexikonok, szótárak, térképek, gyermek cd-k, szórakoztató-, ismeretterjesztő-, oktató- és nyelvoktató programok- több hipermarketben és könyvesbolthálózatban, valamint mintaboltunkban kínáljuk a nagyközönség számára.” ( http://www.informania.hu/www/start.htm )
Hardver, szoftver
A digitalizálási munkafolyamat során használatos hardverekről, szoftverekről találunk linkeket. A karakterfelismerő Recognita termékeket Magyarországon a ScanSoft forgalmazza.
„A cég szoftvertermékeit különböző iparágakban dolgozó szakemberek használják szerkeszthető dokumentumok - hangbevitel útján vagy nyomtatott dokumentumok beolvasásával történő - létrehozására; nyomtatott űrlapok digitális formátumba alakítására, valamint beszkennelt nyomtatott anyagok és digitális dokumentumok egyszerű rendszerezésére a számítógépen. Az integrált képfeldolgozó eszközkészletek segítségével a szoftverfejlesztők a legkorszerűbb szkennelési, optikai karakterfelismerési, vonalkódolvasási, IMR- és PDF-technológiákat építhetik be üzleti és saját vállalati alkalmazásaikba. A ScanSoft integrált felolvasó és automatikus beszédfelismerő moduljait a legismertebb kommunikációs, gépjármű- és mobileszközgyártók hasznosítják a beszédhanggal vezérelt egységesített üzenetküldési, IVR-, telematikai, vezeték nélküli és zsebszámítógépes technológiákban.” (http://www.recognita.hu/company )
Új világ
Nem derült ki mi tartozik ide, nem elérhető az egyetlen link.
Szubjektív
Egyéni vélemények a digitalizálási munkákról. Érdekesnek találtam Drótos László írását. Ebből idézek röviden.
„Ha már előadásom címéül szegény Kosztolányi versciklusának címét torzítottam el, még egy Csokonai parafrázist is megengedek magamnak: „Az is bolond, aki elektronikus könyvtárossá lesz manapság”. Annyira kiszámíthatatlan ugyanis a számítógépes dokumentumok jövője, a sokféle szabvány, kvázi szabvány és házi szabvány vetélkedése, hogy lehetetlen okos döntést hozni annak, aki digitális könyvek archiválásával és szolgáltatásával akar foglalkozni. Forrong az egész terület, az elektronikus publikálás egyre nagyobb üzlet és sok új játékost vonz, akik gyakran még azt a néhány játékszabályt is felrúgják, ami nagy nehezen kialakult. A HTML például az elmúlt években teljesen összekuszálódott (vagy ahogy egy amerikai cikk szerzője találóan fogalmazott: „balkanizálódott”), a kiutat ígérő XML lassan terjed, viszont havonta jelennek meg új, semmivel sem kompatibilis e-book formátumok, miközben a konzervatívabb folyóirat-és könyvkiadók legszívesebben a nyomtatotthoz leginkább hasonló PDF-ben publikálnak, ám ugyanakkor szinte mindenki a Word-öt veszi elő, ha szöveget akar írni számítógépen.” (http://www.oszk.hu/kiadvany/kf/2001/1/drotos.html )
Digitális dokumentumok megőrzése
Természetesen a digitalizált dokumentumuk esetében sem szabad meg elfelejteni az állományvédelmi problémákat.
„A Nemzeti Könyvtárak Igazgatóinak Konferenciája (Conference of Directors of National Libraries -- CDNL) létrehozott egy bizottságot, amelynek az a feladata, hogy a digitális dokumentumok megőrzésének, állományvédelmének problémájával foglalkozzék: Committee on Digital Preservation. A bizottság elnöke dr. Wim van Drimmelen, a hágai Királyi Könyvtár, a holland nemzeti könyvtár főigazgatója. A bizottság 2001 júniusában Hágában tartott ülésén megfogalmazott egy határozattervezetet a digitális kulturális örökség megőrzéséről.” (http://mek.iif.hu/porta/bbs/digorok.htm )
Érdekesség
Itt két angol nyelvű oldalra mutató linket találunk. Olvashatunk egy amerikában lezajlott digitalizálási versenyről. (http://memory.loc.gov/ammem/award/index.html )
Folyóiratok, levelezőlisták, fórumok
A fórum a változatosság kedvéért itt sem működik. Hazai és külföldi levelezőlisták elérhetőségeit és külföldi folyóiratokra mutató linkeket találjuk itt.